Ebben az évben rengeteg dolog történt velem. A kovid után úgy éreztem, hogy különösen nagy szükségem van arra, hogy kimozduljak a lakásból és ezáltal kiszakadjak, abból a térből, ami a leginkább a saját életem körül kavargó dolgokra emlékeztetnek.
Sokat figyelem a környezetem, de idén mindenképp nagyobb hangsúlyt szerettem volna tuljdonítani a kapcsolódásoknak. Azokat a kapcsolódási formákat kerestem, amiben azon túl, hogy új nézőpontokkal gazdagodom, fel is tudok oldódni. Különösen fontos volt, hogy ne dolgozzak egyedül mindenen, ezért több munkát is másokkal közösen készítettem. Gondoltam ha beengedek másokat a saját világomba, biztosan kinyílnak előttem is új ajtók.
Nagyon inspiráló dolog ennyi ember hozzáállását, motivációját és munkafolyamatát megismerni. Ez levesz rólam egy terhet, amikor épp kétségek közt vagyok. Kialakította bennem, hogy legyen egy erős hitem, abban amit csinálok és akkor nincsen leküzdhetetlen akadály.
Idén kivettem a részem az aktivizmusból. Nem tettem nagy dolgokat, de nem éreztem magam tétlennek sem. Megszerettem az önfeledtséget, ami a helyzetek spontaneitásából fakad. Elfogadóbb vagyok a dolgok esetlegességével. Már nem az lebeg a szemem előtt, hogy "kinyomtassam" az elképzeléseimet, hanem gondolkodni és gondolkodtatni szeretnék.
Az utóbbi időszakban olyan változásokon mentem keresztül, amik ráébresztettek arra, hogy át kell gondolnom, hogy hogyan szeretnék tekinteni magamra és az életemre. Úgy érzem elengedtem olyan korábbi vágyakat és elvárásokat, amik szorongással töltöttek el. -Amik miatt az egész életet egy határidőnaplónak látja az ember. Érdekesebbnek élem meg a jelenben történő dolgokat, kevésbé ragaszkodom a rég múlthoz és távoli jövőhöz. Kissé olyan, mint egy újjá születés. Ez a felismerés szerintem a hozzáállásomon változtatott a leginkább. Könnyebben kezdek el bármit és kezdeményezőbb vagyok.
Pasztell rajzok, rajz-könyv, csoport munka és úgy egyáltalán a jelenlét, a gondolat ébresztő beszélgetések sora az idei évem. A folyamatos önvizsgálat közben, elgondolkodtam a saját motivációimon és eközben tanulságosnak találtam meghallgatni mások motivációit.
A két hiányos emberi felső test, ami épp megérintené egymást, az oxigén molekula szerkezetét absztrahálja. Munkánkba szerettük volna megjeleníteni, a covid következtében tapasztalt érintkezések beteljesíthetetlen vágyát és azt, hogy ezekre legalább akkora szükségünk lehet, mint az oxigénre. A testek hiányossága magára a fertőzésre utal, ami elsősorban a légzőszerveinket támadja.
These two human bodies with missing parts are almost touching, imitating an oxygen molecule. In this work we wanted to emphasize the desire to interact with people during the lockdowns - which can be as crucial to our life as breathing. The missing bodies represent the infection of the virus, mainly attacking the respiratory system.
Kéz mosás, kapcsolattartás, hála az egészségügyben dolgozóknak. A kezekkel néhány kisebb jelenetét idéztük fel a pandémiának, emléket állítva ezzel annak, hogy a járvány miatt bizonyos gesztusoknak megváltozott a jelentősége. A falból kinyúló kezeket különböző köztereken terveztük elhelyezni, ahol valamilyen módon értelmet nyerhetnek önmagukban.
Safety, communication, healthcare workers. These hands symbolize all those little acts we did during covid, hand gestures with recently attached meanings. These statues are to be displayed in different public places, where they can make people realize how our ordinary life changed.
Az elmúlt időszakban annyira megszaporodtak a technikai eszközeimen a különböző témájú, formátumú fájlok, hogy rendszeresen tárhely hiánnyal küszködök. Ez elgondolkodtatott arról, hogy mit tehetnék ezzel a rengeteg képpel/ videóval/ szöveggel/ hangfelvételekkel stb... Ahogyan elkezdtem átnézni a felvételeket, előkerült, (végre) egy korábbi nagyobbnak szánt projektem, amit még 2018-ban szerettem volna megvalósítani.
Azóta viszont eltelt 4 év. Arra gondoltam, felhagyva a nyers dokumentarista ábrázolással, felhasználnám ennek a filmnek a képeit és témáját, mert így könnyebb lesz elengedni és lomtárba rakni azt, ami egyrészt nem kéne bele, másrészt megmaradna mégis más formában az, ami szerintem lényeges. Persze rengeteg más felvétel is van. Például bulik, kirándulások stb... Ezek a felvételek, elég személyesek sok esetben, hiszen mégiscsak az életemnek egyes részei, viszont szeretném ezeket is megőrizni hasonlóképpen.
Kísérletet szeretnék valahogy tenni arra, hogy a múltban felvett videókat és fotókat egy filmmé fűzzem össze, a jelenben alkossak- /alkossunk/ róluk véleményt, mindezt azért, hogy a jövőben ezen keresztül tudjam látni és értékelni ezt az időszakot. Úgy akarom összegyúrni a felvételeket és a témákat, amik őszintén prezentálnak minket, hogy az utókor számára is jelentőséggel tudjon bírni.
Valószínűleg ahhoz, hogy pontosan letudjam követni 4 évre visszamenőleg, mik történtek felhasználnék a filmben videó bevágásokat, cikkeket, zenéket stb... a saját videóim mellett. Szeretném ezt egy lezárásaként is tekinteni ennek az időszaknak, illetve egyáltalán kipróbálni, hogy működő képes-e az elgondolásom.
...
